elviharzott

elviharzott, nézd megint ez az élet is
csak álltunk és csodáltuk ahogy búcsút int
mint üres utcákban visszhangzó léptek
elhaltak az ajkunkon a könyörgések

hiába szavakból építettünk palotákat a semminek
mindenünk oda adtuk egykor és mindegy volt kinek
nehézzé tettünk minden könnyű vágyat
nyirkos-nedves közönnyé a perzselő ágyat