sima-léptű

sima-léptű esti szélben
fodrozódó csillagok
fenn az égen, fények mögé
elbújtak a sóhajok

lenn a Földön ember szívben
éled mindig új remény
ha a süket éji csendben
felhangzik egy költemény

szavak szőve szavak után
felfogja az értelem
mást üzen és más amit mond
megérti az érzelem

rejtélyeket őrző szavak
alkotnak egy mondatot
mondatokból a gondolat
létre hoz egy versszakot

pontos ritmus, zavart ütem
megférnek a versemben
csak őszinte szavak laknak
verset író kezemben

nem szabályok formálják
a megszülető sorokat
nem ihletett alkotás ez
csupán csak egy gondolat