kattan az idő
mutatókba zárt éveket őriz a falon
és lassú-léptű közönnyel
csak körbe-körbe fordul
a végzet küldte tán
kattanások a múló jelen
fakóvá-kopott falán
kattan az idő
agyagba süllyedt évezredek
omlanak alá porladó partfalakról
szél hátára kapja
áradó víz sodorja
szétválasztani többé nem tudja
a rendezett idő-bolondja
kattan az idő
sétákat őrző köveken
lépés-koptatta járdákon
cipősarkok mellett botvég koppan
csoszog a megvénült pillanat
egy emberöltő
mint a sóhaj elszaladt