időt
2012.02.19. 09:01
időt
időt kér tőlem a zöld-szagú ősz
egy kis időt adj... suttogja
és miért ne tenném
hisz az enyém
a saját időm adom
mint annyi mindenre már
az órám sok-sok évszázada jár
és telnek a percek monoton
és mint napsugár a homokon
úgy csillan fel néhány szép emlék
olyankor derült lesz az ég
és erősebbek a színek
múltamon át az idő üzen
és erősödik a tudat
hogy nem lehet még vége semminek
még helye van a réginek
az új csak fokozatosan tör előre
még szükségem van az időre
hogy végrehajtsam azt
miről azt hiszem végrehajtanom kell
mert majd az a tett felemel
valahová...
ahol másként ragyognak a fények
ahol mást jelent az élet
ahol a több
a sok
már nem jelent semmit
ahol megnyugszik az örök kereső
ahol nem kell már több idő
mert már nem lesz tovább
mert megérkezem
részként az egészbe merítkezem
és teljessé válok hirtelen
mert ott leszel végleg Egy velem
|