sok volt
2012.07.07. 07:18
sok volt
sok volt a harangszó
fent a toronyban
csak zúgott
és kondult és kondult
törötten hullott alá a remény
a harang csak verte
csak verte szét
szilánkok hullottak körém
köztük volt a Tiéd
az Enyém...
és annyi más...
sok volt a harangszó
mondták: értünk zúgott
helyettünk húzta más
a kötelet
rángatta és küldte az üzenetet
hogy vége
hogy érte
hogy elmúlt
hogy miért
a fülünket verte szét
kongott semmiért
sok volt a harangszó
hogy ne halljunk semmi mást
ne vegyük észre
a változást
a csalást
ahogy a kondulások
ráfekszenek múltunkra
és jelenükre
és jövőnket veri szét
a harangozó neki feszülve
hamis üzenetet küldve
sok volt a harangszó
talán a torony sem állt
talán csak elhittük
a sugallt látomás
és hallottuk a veszély
a gyász
a hívás kondulásait
mert a rettentő zúgás széttörte
hétköznapjaink józanságait
és a gondolatok már meg sem születtek
mert a harangok eszközökké lettek
sok volt a harangszó
elnyomott minden mást
a józanságot
a tényeket
a hitet
és az értelmet
csak verte a lelkünket
a harang nyelve
és kondultunk együtt vele
mert együtt rezdülni jó
kit érdekel mi a való
sok volt a harangszó
szétömlött
mindent betöltött
de egyszerre mégis feltűnt
hogy eltűnt
a mindenhatónak hitt harmónia
mintha nem is így kellene szólnia
mintha megreped volna a harang teste
már nem egyformán kondúlt
mást üzent reggel
és mást mondott este
sok volt a harangszó
de volt akiben megmaradt a zene
és nem csak a félelemre a harcra volt füle
és nem tanult meg gyűlölni másokat
és énekelni kezdte az igaz hangokat
hallani nem lehetett
de megérezték mások is a dalt
egyre többen énekelték
egyre erősebbé vált
gerjesztette a harangban is
a szeretet rezonanciát
sok volt a harangszó
de hiába kondúlt keményen
már nem tudott úrrá lenni
a feléledt reményen
a Dal átszűrődött a folytonos zúgáson
minden elharsogott hazugságon
és újra egymásra találtak
akiket a zaj szétszakított
...
mert ha az Igaz (emberi) Dal megmarad
a gyűlölet-harang meghasad
|