árnyait űzném
2012.08.02. 09:10
árnyait űzném
árnyait űzném régi gyötrelmeknek
de tűz-pallos siklik el megint fölöttem
lángra kapott vágyamtól parázslik már az ég
lassuló tekintetem mégis fordul Feléd
ártatlan a test és bűntelen a lélek is
nincs már sötét de eltűntek a fények is
feloldozó szavakat senkik nem mondanak
régi boldogságok mélabús percekké hamvadnak
tűz ölel magához, lángok testeket emésztenek
egybe forr a lelkünk, többé nem eresztelek
láncként kovácsolódik Rád szelíd akaratom
csak ami én vagyok, csak azt adhatom
árnyait űzném jövendő gyötrelmeknek
de hiába feszülök hízelgő-hazug szeleknek
összebújva kell átvészelni a nehéz időket
megőrizni egymásnak közös jövőnket
|