valami lehetett
2012.08.16. 11:33
valami lehetett
valami lehetett az ég alján a szélben
mikor egyik este a naplementét néztem
mert reszketni kezdtem, egész testemben
vér-vörös látomás kelt életre fejemben
dübörgő felhőkből rám köszönt az Éjjel
átfogta torkomat vértől mocskos kézzel
habosan hörögve, a fülembe súgott
izzó szemekkel egyre feljebb húzott
csillagok között ernyedten lógtam
szorító markában mozdulni sem tudtam
egyre csak kántált, egyre szólt a hangja
azt hittem többé abba sem hagyja
olyan volt mintha örökké maradna
élni többé soha, senkit se hagyna
nem akartak oszlani az árnyak
nem akart vége lenni az éjszakának
aztán valahonnan az ég alja felől
halovány fény csillant sápad-fehér felhőn
alig derengett, de máris gyengült az Éj
egy fénysugár azt súgta: Ne félj!
és ennyi elég volt és erőre kaptam
testem ernyedten lógni tovább nem hagytam
fényem kigyúlt, fehéren lángolni kezdtem
testemből kelt új életre hallhatatlan lelkem
fény öntötte el az eget és a földet
remény járta át az összes meggyötörtet
most láttam csak hányan szenvedtünk az Éjtől
hány embert fosztott meg a sötét a reménytől
itt is, ott is új fények gyulladtak
mint világítótornyok fehéren ragyogtak
és egyé vált a sok-sok fény az enyémmel
így számoltunk le az örök sötéttel
|