imbolygó árnyékok
2013.02.07. 10:06
imbolygó árnyékok
imbolygó árnyékokat lökdös a szél
ázott levél reszket a nyirkos földön
valami megint véget ér
összeomlik és felépül újra minden börtön
árván tántorognak botladozó lábaid
sötét szegletekből sunyi szemek villognak
magukénak akarnak
de nincs több hely az újabb billognak
semmid nincs és nem keres senki sem
mindent eladtál már ami érték lehetett
kifosztva mégy tovább
csak a lemondás maradt egyedül neked
elvesztél és nem találod magad
soha nem látod ahogy a hajnalod hasad
megvakított és örök sötétségbe taszított
aki önmagadnak hazudni megtanított
|