én voltam a hajnali álom
2013.03.26. 09:06
én voltam a hajnali álom
én voltam a hajnali álom
azon a világvégi utolsó bálon
én voltam a zavartan-megbomló ritmus
a legvégén elcsukló könnybe-fúlt rigmus
az elhaló utolsó karcos taktusok
mint csapzottra festett libanoni cédrusok
én voltam éltető-dallama a levegőnek
a hangok amik a mennyről visszaverődnek
majd keserű-elgyengüléssel ereszkednek a padlóra
utoljára még fellebegnek és szétporladnak apróra
de bőrödbe ivódva veled maradnak
és többé hiába hiszed magad szabadnak
én voltam az ami belőled hiányzott
ami gyönyörű-kínnal felcsigázott
én voltam a vágy ami benned gyökeret vert
ami megtanított szolgálni a mestert
megszülető alázatod célja és oka
így lettél akaratom birtoka
én voltam az ami mindig is voltam
ami zárva volt benned azt kinyitottam
az voltam akinek szárnyak kellettek
hogy időtlen dallamként repülhessek
nekem hoztad el a lelkedből szőtt szárnyakat
fényük vakította el a kísértő árnyakat
én voltam ami elmúlva-születni akart
ami sosemvolt-nagy vihart kavart
én voltam aki a teljes harmóniát kerestem
a menny fényét hoztam el amikor a földre leestem
most felcsendülő hangokban születünk újra
és együtt indulunk a végesen túlra
|