sóder az úton
2013.08.18. 10:43
sóder az úton
sóder az úton
már megint húzom az igát
és a gigát már régen érte bor
de csak tovább sodor a szél
és közben egyre hozzám beszél
sóder a partokon
a folyómon átoson az éjszaka
és nem kísér haza ma sem a csend
de valahol benn a lélek megdobban
és a láng köröttem újra fellobban
sóder a cipőben
ilyenkor békeidőben ez a fájdalom
és nem ébred szánalom bennem
keménynek kell lennem most is
gyalogos is kell nem csak kocsis
sóder a köveken
betonba öntetem az emlékeket
a hazug regényeket mind elégetem
és messziről nézhetem a lángokat
ahogy minden elporlad
sóder a folyóban
mint test a koporsóban elmerül
felszínre nem kerül soha már
nincsen korhatár a pusztulásban
a rombolás korlátlan
sóder alattam
én megmaradtam a réginek
nem tudom minek őrzöm a reményt
és a sok buta sort minek írom
...én néha versnek hívom
|