szárnyain az Időnek
2013.08.30. 07:50
szárnyain az Időnek
szárnyain a valóságos Időnek
átrepülök képzelt tereken
lovagolok fák lombjának hegyén
hajózok zúgó ereken
sárba tipornak ha a földre hullok
de égig nyúlok amikor kihajtok
ver az eső és éget a Nap
de mosolyom soha el nem hagy
szelíd nyugalommal hagyom
hadd szaladjon el ami menni akar
hogy én közben egy helyben maradok
az engem soha nem zavar
egyenlő vagyok mindennel
és különbözöm mindentől
felnövök a Menny tetejéig
és a pokol alattam ledől
|