sietve érkezik
2013.09.13. 09:47
sietve érkezik
sietve érkezik hozzánk a csend
még ott leng a fejünk felett
az eltávozott nap néhány mondata
valami furcsa kábulatban ülünk
miközben szemünk már nem látja az árnyakat
és lassan mindent átitat
a lezuhanó éjszaka illata
sietve álomképek járnak körbe
és mint görbe tükörbe-torzult alakok
eltűnnek hirtelen csak Te meg én maradok
furcsán lebegve a múló nap visszfényében
narancs-vörös fénykévében lobbanunk újra lángra
miközben az elmúlásra vetünk árnyakat
és járjuk a bizonytalan élet-táncokat
sietve lebben a mohó sötét
és az elmúlás körét összezárja köröttünk
hát most végre újra megjöttünk
ránk kérgesedik a csend
de a közös burokban fények gyúlnak
egymásba simulnak létezés-energiáink
és felgyúlnak újra meg újra szeretet-fáklyáink
|