eleven-csend
2013.11.13. 05:03
eleven-csend
eleven-csendet szülnek a sóhajok
eleven képként mozdul a múlt
van még kérdésem, de nincsenek válaszok
mert a becsület és a hit már elavult
hiszem az álmokat és hiszem a rendet
hiszem a nyugalmat és hiszem a zűrzavart
hiszem a hangokat és hiszem a csendet
hiszem azt, aki mindent ilyennek akart
eleven-csendben születek újra meg újra
a némaság sikolya én vagyok
elveszett valahol a partitúra
hamisan játszanak az angyalok
viszem tovább a tegnapi napot
viszem a fel nem használt vétkeket
viszem tovább a közönyös arcot
viszem a le nem írt feljegyzéseket
eleven-csend mar belém rejtelmes jeleket
küszködő-létem elrejti valódi arcomat
egymást követő monoton léptek
az idővel vívom a mindennapi harcokat
hiszem a láng-lelkű alkotni akarást
viszem a "tenni kell" nyomorító terheit
hiszem Mindenek felett az Egyet
viszem a "létezni kell" emberi tetteit
eleven-csendemet megszűnni nem hagyom
de igaz-létem tovább lüktet bennem
szólnak kavargón a lélekszimfóniák
közel a nap, mikor áttörnek a csenden
|