|
folyónak képzeltem
2013.12.12. 10:05
folyónak képzeltem
folyónak képzeltem az árkot
ami nyaranta várt ott
a kertek végében
ahol órák hosszat egyvégtében
békákat lestem
és gazakat nyestem
fakardommal lelkesen
és a rám köszönő esteken
vissza várt mindig az otthon
és magam láttam a besötétült ablakon
ahol még kilestem volna az utcára
de csak egy kisgyerek arcára
találtam a tükörré vált üvegben
és gyűltek a rajzok egy füzetben
ahová első versem is került
már nem tudom milyenre sikerült
nem emlékszem a sorokra
nem tudom mit írhattam a lapokra
de biztosan szép lehetett
hiszen magában hordta azt a gyermeket
aki akkor voltam
amikor semmiről nem álmodtam
csak éltem a napokat
néztem az ablakban az arcomat
és nem értettem azt sem
mi az amit meg kéne értenem
nem tudtam még akkor
mit is jelent a gyermekkor
ma amikor lezuhanó estéken
kinézek egy-egy tükörré vált üvegen
arcom helyén azt a régi
gyermeki arcot keresem
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
