kirándultak álmaink
2014.01.29. 12:27
kirándultak álmaink
kirándultak álmaink a fakuló mezőkre
tikkatag napjainkra sárga fény borult
jártunk búza-tarlók penge-szőnyegén
fénylett a szemünk, míg körülöttünk bealkonyult
csillagok fényébe néztünk éjszakánként
vacogó testünkben forró vágyak égtek
lerúgtunk minden takarót, hogy szabadabbak legyünk
és nevetve szaladtunk szembe a szélnek
áldottak voltunk és átkozott bolondok
új képeket akartunk festeni az égre
hemperegtünk az élet mocsarában
mosolyogtunk barátra és ellenségre
elszáradtak kezünkben a sarjadó virágok
kiégtek hamar együgyű, örök-vágyaink
eltévedt kiáltásként sodort a sorsunk
liánként fonódtak ránk álnokságaink
a pusztulás-angyala emelte már pallosát
lecsapni készült reményvesztett, lehanyatló fejünkre
de testünket az Újrateremtő Fény járta át
mert társunk keze rátalált lehanyatló kezünkre
|