percbuborékok
2014.03.01. 08:36
percbuborékok
szétpattan sok percbuborék
időszőnyegen tört cserepek hevernek
törmelék ropog a súlyos léptek alatt
számlálja életét az Embernek
váratlan érkezés és rég várt távozás
sorsunk mintha csak ennyi volna
létezésünk vég nélküli bűneit
korlátok közé szorított elménk sorolja
néha feltör a kínzó kérdés:
hol van a cél amiért lennünk kellett?
nyugtalanít az örök kétség:
elégedett lesz a vég és értelmes volt a kezdet?
szétpattan sok percbuborék
időszilánkok között egyre forgunk
néhány "pukkanás" csupán az életünk
reméljük, legalább Emberek voltunk
|