|
megjártam
2014.04.10. 07:57
megjártam
én megjártam már a végtelent
aludtam a csillagok között
velem lakott a kérlelhetetlen
de végül más világba költözött
mondtam esdő-imákat hasztalan
elporlott hangom a végtelen tereken
néha nem takart csak égi paplan
pőre alakom láttam szégyenlős szemeden
én megjártam már a véges időket
vállamon vittem hallhatatlanságom terheit
utánam eltékozolt életek maradtak
cipeltem folyton emberi-létem vágyait
nem voltak előttem kitaposott utak
mások nyomdokán soha nem jártam
talán rossz felé fordultam a keresztutakon
mert az egy-igaz-utat sehol sem találtam
én megjártam már az illanó-pillanatok
folyton születő és elhaló kertjeit
megálltam és mindent megtaláltam
rájöttem, hogy minden lépés eltávolít
azóta utam változó és mozdulatlan
ülök a Végtelen pontnyi-örvénye felett
létezésem az időtlen pusztulás
örökké tart és eloszlik hirtelen
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
