|
sápadtan ébred
2014.06.20. 06:47
sápadtan ébred
sápadtan ébred a világ
holt-szürke a fojtogató nyugalom
béna marad ilyenkor a lélek
nem ébred fel hiába akarom
sejteni sem lehet hol van a határ
elmosódott a valóság-láthatár
feketébe hajlik még a fényt ásító nappal
ölelkezik búcsúzó és eljövő
a jelen folyton kisiklik szempilláink alól
megragadhatatlan az elillanó cselszövő
csak sikolyunk dermeszthetné a pillanatot
ébreszthetné fel a teremtő akaratot
próbálunk átlépni a fény és fénytelen határán
még fülledt meleg nyúl utánunk a paplan alól
mintha a valóság árnyait látnám
még álmunk itt kísért valahol
bizonytalanul csapong a gondolat
rázná le magáról az éj-foszlányokat
sápadtan ébred a világ
nyikorgó kerekei itt gördülnek bennem
maradnék még együttlét-álomban
de valamit ma is kell tennem
sápadt-valóságom gyönyörű álommá változik gyakran
amikor karjaid ott érzem nyakamban
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
