halványan dereng
2014.10.11. 06:21
halványan dereng
halványan dereng a külvilág
benyújtózik szobánkba
a sarokban a polc olyan
mintha őrt állna
vigyázza a szétmosott fényeket
a tetszhalott mozdulatlanságot
lélegzetünk bejárja a szobát
keresi a tegnapi álmot
az éjszaka itt jár valahol
hallom neszező lépteit
monoton zajokkal írja
a csend költeményeit
elmosódnak a falak
fölöttem hanyatt fekszik az öröklét
magamra veszem
a sötétség ledobott köntösét
|