feltűzve
2015.04.16. 07:43
feltűzve
feltűzve fejfák szegletére
hervadt koszorúk közé rejtve
velünk együtt múlik a múlhatatlan
lépéseinkbe rejtve romlik a romolhatatlan
bomló avar alatt lapul meg félve
az a csöpp fény ami megmaradt télre
ugrásra készen kiáltásodra várakozva
korhadt életek maradékaira támaszkodva
valaminek mégis végtelennek kell lenni
talán mégsem lehet mindent tönkretenni
valami kis csíra kell, hogy megmaradjon
nem lehet, hogy minden egyformán szétrohadjon
feltűzve a végtelenség sírjára
emlékezve az ember-lét minden kínjára
tehetetlen hánykolódik szikkadt reményem
talán egy pillanatnyi létezést sikerült elérnem
|