esték köpenyébe
2015.04.16. 07:44
esték köpenyébe
esték fáradt köpenyébe veszett
végső kiáltások sántító dallama
körbe áll a felejtésbe csomagolt
hirtelen lezuhanó
lehetetlen álmokba révedt éjszaka
váratlan felcsapott az égre
a poshadt álló-mozdulatlan víz szaga
és fojtogatni kezdett
a porfelhőszerűen körbevevő
égett nappal illata
sunyi árnyékok mögé bújik el
mind a hazug-gyáva népség
és hogy feladnak mindent
amiért régen halni is készek voltak
ma már nincs semmi kétség
esték fáradt köpenyéből
keserű csend szivárog a földre
az utolsó tiszta álmokat
egyenes-őszinte érzéseket
éppen most tagadjuk meg örökre
|