|
sikítva ébredt
2015.05.22. 10:44
sikítva ébredt
sikítva ébredt és felhasította a keleti láthatárt
élesen szűrődött be a mai nap a felszakadt résen át
a felhők mögött valahol még összegyűlt a sötét
elbújt a világ elől és félve óvta maradék erejét
kutató fénysugarak pásztázták végig a rettegő földeket
keresték, hogy a fénytelen vajon hová rejtőzhetett
kifaggattak könnyező füveket, sustorgó fákat
és hogy nem találták dühödten rontottak neki a világnak
kegyetlen erővel világítottak és vakká tették a létezőket
kiszáradt legelőn aszott állatok már nem táplálták az éhezőket
felforrt a víz és felverődött a megdermedt föld pora
tüzek lobbantak és hamuvá porladt az élők otthona
a sötétség nem bírta tovább rejtekéből előlépett
a felhők dagadni kezdtek és összegyűjtötték a nedvességet
hirtelen villámok cikáztak és a ömleni kezdett az eső
a fény haragját enyhítette a sok millió könnyező
lassan elhalt a vad vihar ismét napsugarak járták a tájat
és a szellővel karöltve bókolva köszöntek a föld százszínű virágának
az élet már az új éjre várt, megint túlélt egy napot
önmaga az egyetlen ajándék, mit az embernek adhatott
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
