|
annyit tudtam
2015.08.25. 07:52
annyit tudtam
annyit tudtam amennyit belém neveltek
átvirrasztott éjszakák
a kopott járdákon bukdácsoló remények
a nagy mellénnyel tett fogadalmak
és a mosolyok mindig a hajnalokba fagytak
mert az álmok reggelre magamra hagytak
és egyedül kellett szembenéznem a józan nappalokkal
a lehetekkel és a "nem szabadokkal"
vállaltam mégis az életet
mert - talán valahol - megsejtettem a lényeget
hogy az életünk nem volt és soha nem lesz racionális
így a kudarc sem lehet soha teljesen totális
tehát marad mindig egy apró kis remény
olyan mint egy négysoros költemény
és ha nem is rímel gyakran a sorvégeken
akkor is segíthet úrrá lenni a félelmeken
annyit tudtam amennyit remélni mertem
más lehetőséget soha nem ismertem
mint összeszorított fogakkal egyre tovább menni
amikor már elfogyottak a járt-utak akkor sem pihenni
mert valami irracionális bizalom mindig bennem élt
csak pillanatokra vesztettem el a reményt
és most is itt megyek az utamon tovább
ha találkozunk legalább annyit mondj: Lesz ez még mostohább?!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
