|
lehetőség
2016.01.10. 09:53
Komáromi János: lehetőség
amikor megérkezett a lehetőség
és eltűnt a sűrű köd is talán
elindultunk akkor az úton
és bámulunk azóta is ostobán
most sem tudjuk merre megyünk
nem tudjuk mi vár és hol
csak megyünk és lépteink alatt
valahol mélyen ott lüktet a Pokol
talán a Mennyből figyelik lépéseink
talán nem hagynak rossz felé menni
elhisszük néha mi is
hogy csak ezen az úton járva lehet létezni
a sétákra már nem emlékszünk
amikor kedvtelésből emeltük a lábunk
megyünk most muszáj-vándorként
keresünk, de sehol nem találunk
vágyainkat meg sem értjük
szükségleteinket mások diktálják
a boldogság elkerül folyton
pedig minden sarkon a "csodát" árulják
észre sem vettük, hogy szívünk már csukva van
csak szemünk mered üresen előre
arra biztatnak a suttogó hangok
hogy rájuk gondoljunk, mint teremtőre
valahol él bennünk a gyanú
hogy talán nem is így kellene
talán van más út is
és talán menni sem kellene
de nincs idő végig gondolni a kérdéseket
mert űznek tovább a megszokott-elvárások
nincs idő átérezni a valódi érzéseket
mert elnyomják őket a hamis boldogság-látomások
mintha nem érkeznének már lehetőségek
mintha meghalt volna már a változás
mintha az út monoton zakatolásában
elveszett volna minden emberi vallomás
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
