|
Aforizmáim 44.
2016.03.19. 10:13
Aforizmáim 44.
1.
...mert vannak párhuzamosok, amelyek nem feltétlenül csak a végtelenben találkoznak...
2.
...mert a versek a szívekben születnek...
3.
A verseim magamról írom, mert másként nem tudom - és sokakhoz szól, mert másként nem is lehet.
4.
Mindannyian láncszemek vagyunk ...és csak összekapcsolódva válhatunk eggyé!
5.
A szépség belülről fakad, de nagyon sokat kell ahhoz dolgozni, nagyon oda kell figyelni, hogy kívül is látszódjon!
6.
Önző vagyok... azért szeretek, mert jó nekem az, amit érzek ...és ebből következően azt szeretem, aki-ami felébreszti és táplálja ezt az érzést.
7.
Aki ír mindig a saját érzéseit írja, de nem mindig önmagáról ír, csak talán érzékenyebb a világra és a benne élőkre.
8.
Soha ne nézz a Napba! ...csak így élhetsz a Fényben!
9.
Még a fény sem szélsőséges. Ha túl kevés vagy túl sok van belőle, egyformán nem látunk.
10.
Nem is lehet másként, hiszen mi magunk vagyunk a zene... csak a sok zaj körülöttünk és bennünk gyakran elfojtja a dallamot, a harmóniát...
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
