sebes
2016.06.17. 06:09
Komáromi János: sebes
sebes-folyású napjaink
alvadt némaságába tapadunk
kifosztva édenszagú-létezésünk
csak csupasz sorsunk, amit adhatunk
ha találunk olyat, akinek még kell
ha van még, ahol nem fogyott el
a remény, az álom, a vágy
csak hidd, csak álmodd, csak áldd
siess, hogy a tücsök-szavú éjszakák megvárjanak
siess, mert a jelenedre már ráragadtak
a múlt nyálkás-keserű sirámai
és a jövőnek már száradnak a virágai
fonnyadt szirmokkal hullnak alá
az őszinteség, a megbánás, az együttérzés
emberi tettekből áll össze majd
az angyali szférákba repítő megbékélés
|