álmos város
2016.08.13. 13:38
Komáromi János: álmos város
dermedt, kihalt ilyenkor a város
– mintha lassan vánszorogna tovább –
minden utcakő fakó és homályos
lustán nyújtóznak az utcák
most minden olyan álmos
semmi nem megy tovább
mint lehunyt szemű pillantás
ráfekszik a délutánra valami köd
valami homályos, lomha sóhajtás
a mező, a lakótelep, a templomok
tétován feloldódnak az álmodásban
az erőmű, az üzletek és a belváros
pihegő szuszogássá csendesül
autók moraja, emberek zsivaja
hallom még mindet valahol legbelül
a világ összeáll egy közös, nagy álommá
– ahogy együtt lüktetnek bennem a vérrel –
a valóságon túli, álombéli, alvó várossá
|