sikoltsd tele
2016.10.16. 12:04
Komáromi János: sikoltsd tele
sikoltsd tele az éjszakát
állj a csillagok árnyékába
fordulj a sötét szélbe
hogy lelked tüze fellobbanjon
hagyd a lángokat végigkígyózni testeden
hagyd, hogy minden úgy legyen
ahogy a Teremtés előtt volt
amikor még minden lángolt
amikor még bennünk nem volt semmi
még a Semmi nem tudta mi az, hogy lenni
amikor még nem vált külön a Létező és a Létezés
amikor a Semmi nem volt még túl kevés
fekete fények cikáztak
távol és közel egybefolyt
a Végtelen és Időtlen tér
a születő lelkekkel egybeforrt
sikoltsd tele az éjszakát
légy az, ami még sohasem voltál
légy más, mint amire mindig gondoltál
légy az, aki már nincs is sehol
légy az, amivé már többé nem változol
fogadd magadba létezésed rejtett titkait
fogadd el, amire belső csended tanít
ha még hallod a ki nem mondott szavakat
ha még látod a rejtőző álmokat
ne akard és akkor végre megérted
sötétben találod meg saját Fényed
|