|
ezer csend
2017.03.04. 13:16
Komáromi János: ezer csend
lesz amikor a csend ezer hangra hasad
mindent elnyel a hatalmasra duzzadt pillanat
színek szakadnak ki a szétrobbanó fehérből
zajok némulnak el a fel-fellüktető zenétől
és akkor majd hol lesz az Ember?
a megszülető és a meg nem született?
a gyűlölt és a szeretett?
hol lesz az álom és a remény?
a fájdalom, az öröm és a szenvedély?
hová lesz a sok összehazudott dicsőség?
az önhitt szeretet és a hűség?
ezer szeletre hasadt
régi csendekbe csomagolt szavaink
nem mondanak már semmit
és nem segít senkit
ha még élnek a gondolatok
ha még burjánzanak az eszmék
ha még őriz némi színt néhány festék
értelmetlenné válnak az esték és a nappalok
és a hajnalok öröm-fénye sem ragyog
egymásba mosódik a van és a nincs
a volt és a lesz
a legyen és a soha
a jósors és a mostoha
mintha mindig minden így maradna
többé semmi nem változna
mozdulatlanságba dermed a teremtés
és csak egy új-csend lehet az újjászületés
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
