kereső kezed
2017.09.17. 07:13
Komáromi János: kereső kezed
fölénk gyűltek az égbolt csillagai
arany szikrákat virágzott a sötét
fakuló fátylakat rajzolt a Hold
ezüst ecsettel körénk
nehéz fények feküdtek az úton
falevelekről csöppent a földre az éjszaka
eltűntek sétáló lépteink mögöttünk
és az ösvény hang nélkül vezetett haza
elénk térdeltek éledő árnyaink
és imákká szövődtek a nappali szavak
a sűrűvé záródó puha sötétben
én mégis ragyogni láttalak
furcsa ritmusok dobbantak a testben
dallamot írt belém a szemed
...és a nyugalommá oldódó csendben
kezemre talált kereső kezed
|