pillangó lebben
2017.10.31. 14:03
Komáromi János: pillangó lebben
siklik a rendben az álom
mint pillangó lebben át a határon
felhőkből hull alá a sötét
nappal váltja az éjre köntösét
szabadulnak a feketébe zárt színek
megrándulnak a dermedtté fagyott szívek
érdessé vált ablaküvegek nyelik el a fényt
hogy megóvják a cseppnyi megmaradt reményt
amiből sarjadhat még Nappal
amiből a Fény majd kipattan
ha sötét álmainknak egyszer vége
ha majd mindennapivá válik a Béke
ujjongó szél szaggatja majd darabokra
ami a csúfos Éjből itt ragadna
és a langy-hűvösben felélednek a városok
nem őriznek majd könnyeket
újra olvassák az eltitkolt könyveket
és őszintén megtanulnak majd nevetni
és újra mernek majd tisztán szeretni
hisznek a holnapban ami bennük lakik
|