komor
2018.01.28. 06:55
Komáromi János: komor
komor éjszakai házakban
nappali lázban égnek a vágyak
felperzselt utcák horzsakövei
vörös izzásra várnak
vulkánok gyomrában nevelkedett indulatok
nőnek ki az álmodó órákból
a falsarkokba száműzött reménykedés tüze
ma már csak pislákol
mi ez a halotti csend?
a feltámadás még oly messze van
néha egy-egy lázadó hang felzúg
majd feladja és elrohan
itt őrizgetlek magamban
hogy ebben a sötétségben is megmaradj nekem
várakozik ajtóm előtt száz lidérc
de tőlük ma még óv a szerelem
erős kötelékeket sző körénk
ez az átkozott éjszaka
émelygős-édesen terül majd ránk
az erekben futó vér szaga
csupa csend ilyenkor a világ
csupa halott árny
hangtalan őrzi számolatlan perceit
emlékemben élő anyám
|