széltében
2018.03.04. 05:58
Komáromi János: széltében
széltében alszik az utca
elterül alattunk az éj
halljuk ahogy dobban a szíve
lüktet benne távoli fény
hajnalig még maradunk
nyirkos sóhajok érintenek
őrzik a sápatag időt
elhagyott tekintetek
kiürült köröttünk a világ
csak minket felejtettek itt
isszuk a végtelen terek
esővé vált mondatait
semmi nem történik többé
tehetetlenségünkbe fagytunk
vágyaink előre szaladtak
és mi árván itt maradtunk
|