megértenéd
2018.11.18. 07:53
Komáromi János: megértenéd
megértenéd ha hallottad volna
azt a szót, azt a dalt, azt a csendet
ami felkavarja folyton bennem
a már leülepedni készülő rendet
eléd hullanak a hallhatatlan hangok
égre csapnak a földhöz-ragadt dalok
elnémulnak a sűrűvé váló csendek
éjszakába fordulnak a rövidülő estek
ajtók csukódnak és ablakok nyílnak
lépések követnek és elénk fordulnak
csodákat álmodik a varázslók szíve
folyton változik a látomások íze
nincs már idő igazságot hazudni
szétgurulnak a napok másodpercei
sok-sok év szárad az emlékekbe
öngyilkos gondolat zuhan élet-örvényekbe
langy-meleggé válnak a forrongó kráterek
más utakat kerestek már a Teremtő Istenek
csupán mi maradtunk itt egymásnak
maroknyi ember, az elkerülhetetlen pusztulásnak
most derül ki, hogy mire vagyunk képesek együtt
legjobb, ha mindig önmagunkon kezdjük
az elfogadást, a szeretetet, a megértést
és talán kiérdemlünk egy új "Visszatérést"
|