|
az Időnek feszítem
2019.02.09. 14:23
Komáromi János: az Időnek feszítem
sivárrá aszalódó lépéseim
kopár korokon vágtak át
mégis megőriztem szívemben
a Remény valóság-dallamát
hangok keringtek fel egészen az Égig
hamuvá foszlott a jelen pillanat
csukott szemekkel álltam a szélben
hangtalan imámmal Téged hívtalak
most szárnyaim az Időnek feszítem
végtelenbe sodor az emlékezés
ellentétes útjain a Létnek
múlt és jelen most összeér
feketével írt sorait a Szónak
hangosan mondom ki érted
itt maradok Veled örökké
mert a Sorstól mindig is ezt kérted
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
