|
félelem-falak
2019.12.21. 14:27
Komáromi János: félelem-falak
bennem félelmekből épültek az égig-érő falak
gyermekként mindennap újra és újra felfaltak
sötét volt folyton és egyedül álltam az éjben
reszkettem, pedig tudtam, szállhatnék a Fényben
a Magány szorosan ölelt magához
a félelem szívemen dobogva táncolt
sápadt-izzadságom nyirkosan tapadt tenyerembe
ezernyi kétség rakott fészket a fejembe
nem volt bennem Csend és meghaltak az Álmok
de ma a Fényre már nem csak sóvárogva várok
szívemből törnek fel izzón az Új Élet lángjai
nem akarok már sem másnak sem magamnak ártani
évek szálltak el és hova jutottam?
vissza nem is látok
olyan messze futottam!
nem tudom rám mi vár még?
csak az a biztos
hogy eddig Ember maradtam!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
