felsejlik
2020.02.09. 08:04
Komáromi János: felsejlik
felsejlenek valami zajok a köd mögül
és mint a halovány fényszórók
közelednek
sápadt öleléssel fognak körbe
a foglyul ejtett fénysugarak
miközben keverednek a hajnali csenddel
halkan morajló autókerekek zajával
és lassan el is halnak
egy újabb kanyar mögött
és néhányan úgy száguldanak
mint egy üldözött
romlásba rohannak
a láthatatlan árnyak
és a fák csak némán állnak
szomorú lemondással
figyelik az utakat
és keresik az értelmét
a sötét száguldásnak
csak egy jelre várnak
hogy mikor borulhatnak össze
egy újabb ütközésnél
amikor vas feszül a vasnak
és vér-színe lesz az aszfaltnak
azután hiába telik a nap
az aszfalton ott marad
a vöröslő folt
ami valaha ember volt
vagy talán több is...
lehet
hogy csak ennyi marad majd
mindannyiunk után
mert átrohanunk az életen
ostobán
|