| 
 felsejlik  2020.02.09. 08:04 
	Komáromi János: felsejlik 
	  
	  
	felsejlenek valami zajok a köd mögül 
	és mint a halovány fényszórók 
	közelednek 
	sápadt öleléssel fognak körbe 
	a foglyul ejtett fénysugarak 
	miközben keverednek a hajnali csenddel 
	halkan morajló autókerekek zajával 
	és lassan el is halnak 
	egy újabb kanyar mögött 
	és néhányan úgy száguldanak 
	mint egy üldözött 
	romlásba rohannak 
	a láthatatlan árnyak 
	és a fák csak némán állnak 
	szomorú lemondással 
	figyelik az utakat 
	és keresik az értelmét 
	a sötét száguldásnak 
	csak egy jelre várnak 
	hogy mikor borulhatnak össze 
	egy újabb ütközésnél 
	amikor vas feszül a vasnak 
	és vér-színe lesz az aszfaltnak 
	azután hiába telik a nap 
	az aszfalton ott marad 
	a vöröslő folt 
	ami valaha ember volt 
	vagy talán több is... 
	  
	lehet 
	hogy csak ennyi marad majd 
	mindannyiunk után 
	mert átrohanunk az életen 
	ostobán 
	  |