illatunk
2020.04.14. 11:38
Komáromi János: illatunk
illatunk mindig ott maradt az utcán
futottak árnyékaink a fényszórók elől
csillagokat néztünk a vaksötét égen
hallottuk ahogy a hajnal ködfala ledől
álmaink mindenhová követtek
csavarogtunk együtt éjszakákon át
akár ébren voltunk, akár aludtunk
mindig hittük a jövő mámorát
egymás szemében kerestük a fényt
vöröslő parazsát kihunyt tüzeknek
de amikor a lángok füstté lettek
a bennünk élő indiánok jelekkel üzentek
|