vénülnek
2020.06.05. 04:40
vénülnek
vénülnek az évek
rohanni kezd a múlt felém
szaporodnak a léptek
és minden jelen-pillanat lassan felég
mint furcsára koptatott utcakövek
úgy lapul lábam alá a történelem
sokan elmaradnak az úton
és hálás vagyok, ha valaki jön velem
papírlapok hullanak sorban
zizeg a sok rájuk rótt betű
egy élet van a tintavonalakban
néhány véletlen volt és néhány sorsszerű
lehullott levelek és virágszirmok
keveredik születés és halál
elbújok veled az Idő elől
de hiába, folyton rám talál
|