erkélyen
2021.03.10. 12:40
Komáromi János: erkélyen
erkélyen álltam és néztem a mélybe
lefeküdt a Hold a felhők ölébe
árnyékok ölelték egymást sötétséggé
színek oldódtak lassan feketévé
olyan csendes volt minden
de az ürességben semmi nincsen
ennyi pont elég volt az igazsághoz
minden igaz volt, amivel bárki vádolt
sírok között lángok lobogtak
kevés volt az élet, nem jutott minden halottnak
túl sokan voltak már a másvilágon
ott lebegett minden lélek angyalszárnyon
sárga és fekete csíkokat rajzoltak
cifra minták helyett
elnyelt a mélység
lassan minden felleget
|