bodrok
2022.11.28. 07:42
Komáromi János: bodrok
bodrok közül sunyítva les
bújócskázó napsugár
duzzadt fekete fodrokba bújva
az eső zuhanásra vár
súrlódnak a kövek és csikorgó
suttogásokkal telik meg a város
szél-hordta hangok szitálnak
mélabús könnyektől minden sáros
felmorajlik az égbolt gyomra
villanófény hasítja a csendet
borzongás fut végig a hátakon
mindenki óhajtja már a rendet
most cudar idők járnak
semmit nem ér az értelem
de egyszer kitisztul minden
szégyenkezve menekül majd a Fénytelen
de addig mi lesz?
azt nem tudja senki
lehet-e még addig
Embernek lenni?
|