|
vártam
2024.03.08. 11:44
Komáromi János: vártam
vártam...
és már nem is itt vagyok
valahol vártak a csillagok
az ösvények kitárultak
a fények halványultak
és a derengő fényben
megláttam azt ahol éltem
pislákolt a Tűz
és valami égett
valami égetett
belül
és tudtam már nem menekül
már velem marad a lelkem
mert megszerettem
azt aki vagyok
valami olyan
mint a csillagok
és bár talán nem ragyog
minden éjszakám
de legalább nem sötét a nappalom
már tudom
hogy én is hordozom
azt a Fényt
ami az Univerzumot hatja át
és úgy talált rám
hogy nem is tudtam
csak valahol legbelül talán...
vártam
és a csend csenddé változott
a hangok
énekké álltak össze bennem
és most sem tudom igazán
mit kell tennem
mert nem is kell tudnom
csak hagynom
kell
hogy megtörténjen
mindaz amiért eddig Éltem
a Sorsom nem önmagma vagyok
hanem a Végtelen Mindenség
ha hagyom
és boldogabbá lesz minden általam
és talán én is megtalálom Önmagam
...vagy talán már meg is vagyok
remélem itt is maradok...
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
