|
költő
2024.07.01. 06:46
Komáromi János: költő
volt aki azt mondta
költő vagyok
úgy írok szinte már
akár a Nagyok
néha még én is elhiszem
és ettől persze
rendesen dagad az ingem
de miért is ne dagadna
ha már poéta szív
dobog alatta
pedig sosem vágytam
márvány alapra
sem oklevélen átnyújtott
írott malasztra
de a hiúság persze
engem is megérintett
a fel-fel bukkanó hírnév-szele
meg-meg legyintett
de gyorsan átléptem
a hívság szétfolyó
tócsa-tükrein
és szavakat szőttem
versekké újra
és megint megszülettek
azok a szánalmas szavak
melyekről azt hittem
sorokba rendezve
valamit mondanak
soha sem lettem
felkent poéta
nem is tudom mit jelent e szó...
de az biztos
hogy nem voltam a "művészetnek"
elfogadható
de nem is akartam
megfelelni senkinek
főleg ha az írásom
nem érinti meg
én magamnak írtam
és mindig azt amit éreztem
amit a kavargó káoszból
megértettem
néha rímeket faragtam
és suta lett mindahány
néha szent érzelmekről írtam
de érzelgős lett valahány
ám volt amikor sikerült
önmagam "félretenni"
és semmire
ami "én"vagyok
nem figyelni
ilyenkor megjelentek a szavak
és átjárt a Gondolat
amiről nem tudtam
és most sem tudom
hogy honnan érkezik
és hogyan érzékeli a tudatom
de az ujjaim csak kopognak a billentyűkön
és megszületik valami üzenet
amiről én magam is
talán csak később tudom meg
mit is jelent...
..de azt tudom ma is
hogy megfejteni nem kell
mert megérti majd
minden olyan ember
aki képes
érteni
befogadni
továbbadni
azoknak
akiknek kell
az a "valami"
amit én néhány szavamba
tudtam foglalni...
de hogy költő volnék?
nem hiszem...
de nem is lényeges számomra
mert nem válasz semmilyen álmomra
hogy költő vagyok vagy "csak versíró"
esetleg a Térbe rejtett gondolatokat
betűkké fordító csatorna-féle
amin keresztül rálátni a Mindenségre?
:-)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
