Meghallgathatod megzenésítve a KAT előadásában:
virággá szárad a napfényszemcsékké porladnak a hegyekpocsolyába hull a könnyés cseppekre szakadnak a tengerek szürkületbe hanyatlik a hajnalhullámzanak a lázas verssorokéjszakává változik a nappalcsak írok és már nem alkotok szárnyaimon csillan az átizzadtreményvesztett, haldokló léleka tollak már összeragadnakforogva zuhanok, de mégse félek a mélység megnyílik alattamés felettem bezárul az égs bár mindig tiszta maradtamfeljajdulok mégis:...ne még!
virággá szárad a napfényszemcsékké porladnak a hegyekpocsolyába hull a könnyés cseppekre szakadnak a tengerek
szürkületbe hanyatlik a hajnalhullámzanak a lázas verssorokéjszakává változik a nappalcsak írok és már nem alkotok
szárnyaimon csillan az átizzadtreményvesztett, haldokló léleka tollak már összeragadnakforogva zuhanok, de mégse félek
a mélység megnyílik alattamés felettem bezárul az égs bár mindig tiszta maradtamfeljajdulok mégis:...ne még!