most még álmaim is szétszórom most még a máskor józanító ráció sem segít nem ér most semmit a szó a gondolat az írás a kimondható hang vagy a könyörgő a fatörzsek görcseiből feltörő sikoly
most már hiába itt kuporog az idő mint kereszt tövében száraz virág és a világ ugyan mit ért? ezt az egészet oda adnám egy fikarcnyi hitért ha volna még ha szólna még valahol egy tiszta hang csak egyetlen rezdülés aprócska hullám mi elragad
most még van valami belőlem most még kívánok valamit belőled talán kettőnk között talán közöttünk születik meg az az egy az a kicsi üzenet ami el kell, hogy érjen hozzád a kezembe rejtett érintés és mint amikor a temetés pillanatában megszületik az elvesző a múltat hordozó és eltörlő jövő a megérintett pontból áramlik szét az élet mint a lüktető mindenség középpontja olyan lesz az a pont...
AJÁNLOM AZ OLDALT
