csak ülsz

csak ülsz
és nézed tünt-pillanatok
itt maradt átkait
ahogy rád kacsint az ég
és azt súgja: ne még...
pedig mozdulnál
izmaid feszülnek
de csak a falra vetülnek tetteid
és nem történik semmi
mert belül úgy érzed
nem segít ha kezed emeled
ha lépsz

becsap a benned rejtőző
óvatos lélekörző
félrevezet a józanság
hamis-hit szava
az ösztön vadul csapódik testednek
kitörni szeretne
mert kell a szabadság
kell a lélek melege
kell...
sikolt a vágy
a tett így sorvadni kezd
ne engedd!