fekete Űr, villódzó sötét ráteríti az éj köntösét zuhansz, szíved dermedten dobol fejedben pokolgép zakatol nincs fogódzó, nincsen támasz megszűnt az idő, fel már nem támadsz hang nem éri füledet szemed nem ismer fényeket bőröd feledi a tapintást fejed elveszt minden áldást