nehéz a szó

nehéz a szó

nehéz a szó
hangok füstje
mint lázadót
szorít a földre

arcomban por
torkomban sár
sosem tudtam
másutt mi vár

csak néhány lépés
csak ennyi kell még
egy botlás csupán
ennyi elég

kevés volt az álom
kellett a valóság
kevés volt a rossz
kellett a jóság

vakon is látni
ez a legnehezebb
hangot csendbe zárni
napról napra könnyebb

nehéz a szó
hangok rebbenése
bolyong a lázdó
valóság zenésze

nem jár már erre
régóta senki
ezen az úton
nem is lehet menni

kergeti önmagát
minden valamit-akaró
fagyott földön
jég-fehér hó a takaró

nehéz a szó
hangok halott csendje
porlik a márvány
vágyik a rendre

elveszett lélek ül
mélységes kút-magányban
azt hittem Te vagy
de önmagam találtam

nehéz a szó
ha csak nekem mondhatom
magamtól sajnálom
megváltó sóhajom