hang és dallam

mint gyógyító fény
úgy ölel körbe
beszivárog a lélekbe
jelet éget a bőrbe

tisztán ragyog a hang
világít a dallam
milyen régen vártam
hogy magamban halljam

fénytengerbe merülök
elvakít az áradó zene
az igazi látáshoz
nem kell az ember szeme

érzem ahogy könnyebb lesz minden
kavargó fények játszanak előttem
hálás vagyok neked és magamnak
hogy eddig eljöttem

csupa rezdülés
csupa ritmus és lebegő dallam
várakozássá vált lényem és akarom
hogy újra és újra halljam

feloldja anyag korlátaim
lassan kibomlik a lelkem
árad az a belső hang
amit öntudatlan követtem

bennem született
belőlem tört elő
mégis mintha az Egyetlen lenne
maga az Ősi Erő

kavargó fény és lüktető ritmus
nincs kétkedő kérdés
ami volt eddig és ami lesz ezután
csupán egy érzés

lágy-örömmel oldja fel
a fájdalmat és a kínokat
minden rossz mostantól
egyetlen múló pillanat

öröm-örvények sodornak
a boldog Teljesség felé
emberből lett a létező világ
és most lesz a megtisztuló Emberé