elment ez a tél

elment ez a tél is
ragyog már a fény
vállaimra támaszkodik
az új erőre kapó napsugár

melegséget szomjazik
hideg-rabságba dermedt föld
itt van az ébredés
amit oly régóta vár

szél feszül mellemnek
hajamat cibálja
játékos-melegség
testem átjárja

homlokon csókol
apró ibolya-illata
felszáll a lila-dal
az ég kéken hallgatja

felhők most nincsenek
a tavaszi üzenet
csak káprázatból van
a boltozatra írva

majd megjön a tömött-szürke felleg
és múló bánatát a földre sírja